Ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés a tíz százalék - reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tegnap beharangozott pedagógusi béremelésre.
A kormány megígérte tavaly a Pedagógusok Sztrájkbizottságának, hogy magasabb bért kaphatnak az osztályfőnökök és a munkaközösségi vezetők, ám ez a legtöbbek számára érzékelhetetlen maradt.
A héten megindult az iskolák teljes központosítása, elsőként Zalaegerszegen. Szegeden eközben eljárás alá vontak párt fiatalt, mert kínozták lakótársukat.
A közoktatásban tiltakozók egyik követelése a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelése, de a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy előbb megvizsgálja, valóban vannak-e káros következményei annak, hogy 16 évesen ott lehet hagyni az oktatást. A közmunkaprogramban 2013 óta rohamosan nő a 18 éven alattiak létszáma, de a tárca nem lát egyértelmű összefüggést az adatok és a korhatár leszállítása között. Bár az Eduline-nal közölt magyarázatuk egyáltalán nem zárja ki ezt az olvasatot. Sőt, igazából az ellenkezőjére nincs semmiféle bizonyíték.
A pedagógusok sztrájkbizottsága az érettségikre tekintettel kivár a kormány lépésére, hogy a sztrájkot követően engednek-e álláspontjukból és megegyeznek-e a tiltakozókkal az oktatási rendszer reformjáról. A szakgimnáziumi képzés átalakítása és a természettudományos tárgyak megnyírása viszont csak olaj a lobogó tűzre.
Az államtitkár azt mondta, hogy a szakszervezetek 2013-ban lemondtak a sztrájkjogukról egy megállapodás keretében.
Továbbra sem jut megállapodásra a kormány a pedagógusokkal, még nem tudni, hogy hova lehet vinni a diákokat a sztrájk alatt.
Feltehetően Lázár János tegnapi szavaira reagált a Pedagógusok Sztrájkbizottsága közleményében. Azt írják, nem követelnek béremelést, és várják, hogy a kormány küldje a megállapodás-tervezetet, amivel két napos késésben vannak.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
